Szűz Szabolcs számára a nyaralás megtervezése nem az a spontán, „majd lesz valahogy” típusú tevékenység volt, hanem egy precízen megtervezett projekt. Már hónapokkal előre elkészítette a célállomásról szóló excel táblázatot, ahol rögzítette a szálláslehetőségeket (ár, tisztaság, értékelések tizedes pontossággal), a látnivalók nyitvatartását (percre pontosan), és a helyi éttermek menüjét (allergénekkel kiegészítve). A részletekre való odafigyelés nála alapkövetelmény volt.
A napok előrehaladtával Szabolcs egyre izgatottabb lett, de persze nem a spontán kalandok miatt, sokkal inkább amiatt, hogy minden pontosan a tervek szerint alakuljon. A bőröndbe való pakolás is tudományos alapokon nyugodott: minden ruhadarab külön, vákuumtasakba került, hogy helytakarékos legyen, és természetesen színek szerint volt elrendezve. Még egy apró kis fertőtlenítő spray-t is bekészített, arra az esetre, ha a szállodai kilincs nem lenne steril. A higiénia nála elsődleges volt.
Amikor megérkeztek a célállomásra, Szabolcs azonnal ellenőrizte a szállásfoglalást (kétszer is), és áttanulmányozta a szoba alaprajzát, hogy a bőröndök a legoptimálisabb helyre kerülhessenek. Miközben a felesége, Cecília már a tengerpartra indult volna, ő gondosan végignézte a szobát, hogy minden a helyén van-e, és rögzítette a hiányosságokat egy kis füzetbe. A rendszeresség jegyében minden készen állt a nyaralásra.
Amikor Cecília megkérdezte, miért ennyire aprólékos, Szabolcs csak szerényen elmosolyodott:
– De hát Cecília, csak a praktikum! Mi van, ha elfogy a WC-papír a fürdőszobában? Vagy ha nem tudjuk, mikor zár a múzeum? – mondta, miközben ellenőrizte, hogy a helyi időjárás-előrejelzés megfelel-e a valóságnak.
A nyaralás tökéletesen sikerült, akárcsak minden, ami Szabolcs keze alól kikerült, és hazafelé már a következő év úti célját tervezte, persze már most, aprólékos részletességgel.