Bernárd tökéletes pikniket tervezett Borókának, hetekig készülve a legfinomabb ételekkel és a legkényelmesebb felszereléssel. A libamájpástétom és a csokoládés pite különösen sok figyelmet kapott. A nagy napon azonban az időjárás nem fogadta kegyesen az igyekezetet: enyhe szél fújt, és a nap is csak néha bukkant elő. Boróka óvatosan javasolta, maradjanak otthon, ám Bernárd hajthatatlan volt.
Hatalmas kosárral és asztallal egyensúlyozva győzködte Borókát, hogy a szellő és a rét szépsége épp a tökéletes hangulatot teremti meg. Amikor megérkeztek, Bernárd azonnal kipakolt mindent, miközben Boróka fázósan kabátjába burkolózott. Az eső cseperegni kezdett, de Bernárd egy hatalmas sállal és egy napernyővel próbálta orvosolni a helyzetet, magabiztosan állítva, hogy az eső csak még hangulatosabbá teszi a pikniket.
Fél órán keresztül ültek a napernyő alatt, Bernárd lelkesen mesélt a pástétomról, Boróka pedig dideregve tűrte a „hangulatos” esőt. Végül csuromvizesen elázva Bernárd beadta a derekát, és elindultak vissza. Hazafelé Boróka felvetette az időjárás-előrejelzés ellenőrzésének fontosságát, de Bernárd csak legyintett. Szerinte a szándék és a finom ételek voltak a lényeg, és legközelebb majd egy kerti pavilont is hoz. Boróka elmosolyodott. Tudta, hogy Bernárd a szíve csücske minden makacsságával és kényelemszeretetével együtt és azt is, hogy a következő piknik sem múlik majd el egy újabb, emlékezetes meglepetés nélkül.